BLENDE/ REKESZÉRTÉK/ APERTURE: A bejutó fény mennyiségét kétféleképpen tudjuk befolyásolni. Ebből az egyik a blende, azaz a fényt bebocsájtó nyílás méretének változtatásával - a másik az exponálási idő valamivel lentebb olvasható. A blendét angolul nevezik f/stop-nak (f/számnak), apertúrának is, magyarul nevezik még rekesznyílásnak. Jelölése "A" az aperture szóból ered. A blende átmérőjének méretét a fotózásban számokkal jelölik, ezeket nevezik „egész” rekesz értékeknek nevezik. A nagyobb számok kisebb rekesznyílást jelentenek. (a legnagyobb blende érték a lencse fényerejét is jelenti). A számok lehetnek: 1.4, 2, 2.8, 4, 5.6, 8, 11, 16, stb.
 |
| Rekesznyílás |
Ezek az egymást követő számok dupla, illetve fele akkora átengedett fénymennyiséget jelentenek. Tehát a 4-es blende kétszer annyi fényt enged át mint az 5.6-os, négyszer annyit mint a 8-as blende, de fele annyit, mint a 2/8-as. A nyílás mérete, vagyis a blende hatással van a mélységélességre. A legnagyobb mélységélességet a legkisebb blendével érhetjük el.
ZÁRSEBESSÉG/ EXPONÁLÁSI IDŐ: A blende nyitvatartási ideje a második fontos tényező. A fényképezőgépekben egy lemezekből álló zárszerkezet szabályozza, hogy a fény mennyi ideig jusson a fényérzékeny anyagra. A zársebesség azt az időtartamot jelenti, ameddig a fény útjában álló zárszerkezet nyitva van. Minél nagyobb a zársebesség, annál rövidebb ideig van nyitva a zárszerkezet, és adott rekesz (apertúra, blende) érték mellett annál kevesebb fény jut a fényérzékeny anyagra. A zársebességet a fotózásban számokkal jelölik: ½, ¼, 1/8, 1/16, 1/30, 1/60, 1/125, 1/250, 1/500, 1/1000 másodpercek, magán a gépen azonban csak az egész számot tüntetik fel: 2, 4, 8, 16, 30, 60, 125, 250, 500, 1000. Az igényesebb és drágább gépek ennél gyorsabb és lassabb zársebességre is képesek. Itt is igaz - akár csak a rekeszértékeknél – és egyértelműen látszik is, hogy a szomszédos értékek egymás kétszeresei, illetve fele. Ez azt jelenti, hogy 250-es zársebesség esetén (1/250 sec) kétszer annyi fény jut a fényérzékeny anyagra, mint 500-as értéknél (1/500 sec).
Nagyon fontos még megemlíteni, hogy a rekeszérték és az exponálási idő aránypárt képviselnek. Röviden fogalmazva úgy lehetne mondani, hogy fele akkora rekeszértékhez kétszer akkora exponálási idő, kétszer akkora rekeszértékhez pedig fele akkora exponálási idő szükséges. Azaz, ha a rekeszértéket f/5.6-ról f/8-ra csökkentjük - a rekeszértéknél minél kisebb a szám annál nagyobb a nyílás -, akkor az exponálási időt 1/500-ról 1/250-re kell állítanunk, hogy megtartsuk a jó expozíciót.